Édesanyám, mióta emlékszem, irodai munkát végez. Sokszor mentem be a különböző munkahelyeire, ahol az asztalokon a tűzőgép, gemkapocs, tollak garmadája mellett szinte mindenkinél láttam kézkrémet. És nem csak azért, mert jobbára nők ültek az asztaloknál.
Egyik nyáron diákmunkát kaptam anyukám munkahelyén. A munka maga nem jelentett kihívást, a fénymásolás, szkennelés, papírok rendezgetése, posta kiosztása mind-mind olyan feladatok, amikbe az emberek nagy része gyorsan belejön. Akkor vettem észre, hogy a papírok folyamatos fogdosása mennyire kiszárítja a kezet. Nyári szünetben dolgoztam ott, mikor a kéz kiszáradásának a veszélye sokkal kisebb, én előtte általában csak ősztől tavaszig használtam kézkrémet, amikor a szél és a hideg berepesztette a bőröm. Viszont a diákmunka alatt már a harmadik napon olyan száraz volt a kezem, mint télen. Akkor jöttem rá, hogy egy irodában a krém tényleg olyan fontos, mint a nyomtatópapír, vagy festék, a tollak és a többi irodaszer. Ahhoz, hogy megfelelő munkát tudjon végezni az ember, és a megjelenése is megfelelő legyen, igenis kell. Naponta kétszer-háromszor kentem a kézfejem, amíg ott dolgoztam, így tudtam megóvni a bőröm állagát.
Azóta a munka óta, ha irodai állásom van, vagy papírmunkát végzek, mindig odafigyelek rá, hogy legyen a közelemben kenőcs. Mivel mivel munka közben is kenegetem a bőröm, fontossá vált a megfelelő minőségű kézkrém beszerzése.
Olyat kerestem, ami alapvetően pici, hogy szállítani lehessen, a legkisebb táskámba is beférjen, vagy akár a zsebembe. Mivel pici, ezért ne kelljen belőle sokat használni, legyen hatékony egy kevés is. És ami a legfontosabb, az a megfelelő felszívódás. Jó pár negatív tapasztalatom volt: munka közben bekentem a kezem, de a kézkrém nem szívódott fel elég gyorsan, vagy ragadni kezdett utána kezem: mehettem kezet mosni, hogy újra elkezdhessek dolgozni, és ezzel az egész művelet értelmét is vesztette. Hiába, mint minden más dologban, itt is nagyobb nehézséget tud okozni az, ha nem a minőséget választjuk. Ki kell tapasztalni, mint a tűzőgépbe való kapcsok esetében: sok olyan van (főleg az alacsony árkategóriában), amelyik nem csak, hogy nem tűz rendesen, de még a gépet is elrontja. Az élet minden területén ezt tapasztaltam: ha garasoskodsz, még többet veszítesz. Jó, talán, ha adóbehajtásról van szó, akkor nem jár rosszul az ember a garasoskodással.
Tehát sokat kellett próbálkoznom, amíg megtaláltam a nekem való kézkrémet, és azóta nem is nagyon kísérletezem mással. Minek kockáztassak, ha nem muszáj?